Egy friss tanulmány szerint a magas kockázatú, korai stádiumú, epithelialis petefészekrák mellé a betegek többségénél már igen korán hasi vagy kismedencei fájdalom, megnövekedett derék körtérfogat vagy teltségérzet társul.

A petefészek leggyakoribb rosszindulatú daganataként számon tartott high grade serosus carcinoma (HGSC) kialakulásának háttere az elmúlt években hisztomolekuláris vizsgálatoknak köszönhetően egyre inkább tisztázódni látszik. A rákmegelőző szövettani és molekuláris jellegzetességek behatóbb megismerése nyomán egyre korábbi stádiumban tudjuk diagnosztizálni az igen agresszív lefolyású betegséget. Pontos molekuláris mechanizmusok megismerésével egyre több lehetőségünk adódik a nőgyógyászati gyakor­lat optimalizálására. A közlemény összefoglalja a HGSC kialakulásának ma elfogadott elméletét, diagnosztikai és terápiás javallatait és a potenciális molekuláris célpontokat.

Az elmúlt években kétfajta immunterápia bizonyult hatásosnak a daganatok kezelésében: a monoklonális antitest- és az adoptív celluláris terápia. Az FDA által melanoma és nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) kezelésére jóváhagyott programozott sejthalál-1 (PD-1) receptor gátlókkal jelentős tumorellenes válasz érhető el. A perzisztens memóriaválasznak szerepe van a relapszus megelőzésében és a terápiarezisztens malignus klónok felszámolásában. Napjainkban aktív kutatások zajlanak az immunterápia területén, melyhez szükséges új biomarkerek azonosítása.

A szerzők az epiteliális petefészekrák új kezelési eljárását foglalják össze. Áttekintik a rosszindulatú petefészek-daganat kezelésének problematikáját, leírják az új hatásmechanizmusú PARP inhibitorokra vonatkozó tumorbiológiai ismereteket, diagnosztikai eszközöket.

Az endometriumrák a leggyakoribb nőgyógyászati daganat az Egyesült Államokban: 2014-ben várhatólag 52 630 új esetet kórisméznek, és a méh rosszindulatú tumorainak körülbelül 2%-át képező méhtestrákok és -sarcomák 8590 nőbeteg életét követelik majd.¹ Négy közül körülbelül három esetet az 55 év feletti korosztályban diagnosztizálnak. A postmenopausalis nők 90%-ánál az endometriumrák hüvelyi vérzéssel jelentkezik.² Más részről, a postmenopausalis vérzéssel (PMB, postmenopausal bleeding) orvoshoz forduló nők körében akár 14% is lehet az endometriumrák előfordulása. A PMB definíció szerint az utolsó havi vérzés után legalább 12 hónappal fellépő hüvelyi vérzést jelent.^3,4 E betegek azonnali és hatékony kivizsgálást igényelnek.

A petefészekrák napjainkban változatlanul rossz prognózisú betegség, melynek felismerésére többnyire már csak előrehaladott stádiumban kerül sor. Újabb megfigyelések arra utalnak, hogy a profilaktikus salpingectomia csökkentheti a petefészekrák kialakulásának esélyét.